• +36 62 310 020
  • b2b@pctrade.hu
  • 6728 Szeged, Back Bernát u. 2.
English

A jövő technológiái - blog

vissza

A jelenség, mely átformálja a világot: Digitalizáció - 1. rész

2017. szeptember 06.

Aki rendszeresen tájékozódik a technológia és az üzleti világában, az már évekkel ezelőtt találkozott a digitalizáció fogalmával. Új kor kezdődik az információs társadalom életében a digitális kor beköszöntével. Soha nem volt még ennyire igaz, hogy az információ hatalom. Legyen szó bármilyen iparágról, az adatgyűjtés és az adatok felhasználásának módja meg tudja változtatni a versenyt. Nemcsak az üzleti élet, hanem a társadalom mindennapjainak térképe is folyamatosan átrajzolódik az elkövetkezendő évtizedekben. Mindez a digitalizációnak köszönhetően.

A jelenség határai akkor még természetesen rendkívül rendezetlenek voltak, ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy ma is még jócskán gyerekcipőben jár. Ma azonban már látjuk, hogy ez a globális jelenség hogyan épül bele nemcsak az iparágak, hanem túlzás nélkül kijelentve az emberiség mindennapjaiba. Egy ilyen radikális változás pedig kétségkívül újra fogja rajzolni a gazdaság és a társadalom képzeletbeli térképét. Ma több kérdésünk van, mint rendelkezésre álló válasz a digitalizáció mivolta kapcsán, továbbá érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire izgalmas és egyszerre talán félelmetesnek is nevezhető periódusában vagyunk a technológiai fejlődésnek. Ez utóbbit azért emeljük ki, mert ma hatványozottan igaz az, hogy aki lemarad, nem lép időben a digitalizáció lehetőségeinek feltérképezése és implementálása felé, az akár behozhatatlan hátrányba is kerülhet a versenytársaival szemben. Taylor King, a Digitalist Magazine szerzője és az SAP szakértője szemléletesen állítja az egyik cikkében: „adapt or die”. Túlzás? Kissé, de igaz. Vagy ahogy a jól képzett közgazdász rögtön rávágja: „attól függ”. A passzív magatartás napjaink környezetében biztos kudarcot jelent. Ugyanakkor akik képesek az adaptációra, hovatovább, a proaktív, jövőbe tekintő stratégiai gondolkodásra, azok esélyesek a túlélésre. A digitalizáció hozta üzleti környezet-változás magnitudóját jelzi, hogy nemcsak vállalatok, hanem országok kormányzatai is dolgoznak azon, hogy hogyan tudnak a leghatékonyabban felkészülni a digitális korra (ilyen például Németország „Industrie 4.0”, vagy éppen Kína „Made in China 2025” kezdeményezése).

Nemcsak ezek a dokumentumok, hanem számos akadémiai és nem-akadémiai cikk, könyv foglalkozik azzal, hogy milyen lehetőségeket nyújthat majd potenciálisan a digitalizáció. Ugyanakkor itt érdemes egy pillanatra megállni, és pár lépéssel hátrébb állni, hogy lássuk a teljes képet. Az már kezd körvonalazódni, hogy milyen lehetőségeket hoz el majd a digitalizáció. De egyáltalán miről beszélünk? Mit jelent maga a digitalizáció? Milyen folyamat mentén jutottunk el a globalizáció következő lépcsőfokához?

Tom Goodwin, a Zenith Media innovációs igazgatója a Techcrunch hasábjain azt a megállapítást teszi, hogy a világ digitális fejlődését három szakaszra bonthatjuk. Beszél egy pre-digitális korszakról, melyet a digitális technológiák hiánya, vagy éppen dominanciájának hiánya jellemez. A második korszakot közép-digitális korszaknak nevezi, mely kusza, rendezetlen, kevésbé jól áttekinthető, de dominánsak a technológiai vívmányok adta lehetőségek. A harmadik poszt-digitális korszakban pedig a technológia jellemzően annyira beleépül az életünkbe, hogy észre sem vesszük. Goodwin szerint jelenleg a középső korszakban vagyunk. De kezdjük az elején.

A pre-digitális korszak egyszerűen összefoglalható: egy eszköznek egyetlen funkciója volt, nem voltak párhuzamos felhasználási lehetőségek vagy funkcionális összefonódások. Mindennek volt fizikai, tárgyilagosult megjelenése a materiális térben.  Nem létezett stream vagy webshop, helyettük cd-k, dvd-k voltak és tradicionális értelemben vett boltok. Az emberek az újságot a kezükben tartva jutottak a hírekhez, nem pedig tabletről. A vállalati növekedés nagyrészt lineáris trenddel leírható volt, és viszonylag kiszámítható volt a piaci környezet abban az értelemben, hogy nem léteztek rombolva innováló ötletek, üzleti modellek.

A közép-digitális korszakban az imént felsorolt jellemzők változtak meg. E korszakban már elérhetővé válik az exponenciális növekedés a technológia lehetőségei által. Az információ nem szűkös jószág, hanem a bőség zavarával küszködünk ennek kapcsán. Már nemcsak a fizikai, materiális világ létezik, hanem kialakul egy párhuzamos világ: életünk virtuális, digitális vetülete. Kép, szöveg, zene bontódik nullákra és egyesekre, életünk egy része felkerül az online térbe, egyre több hétköznapi dolog lesz mérhető. Nem is szükségesek már laboratóriumi körülmények, hiszen ma már mobileszközök képesek számtalan dolognak a mérésére. Alváshatékonyság, lépésszám, iram? Nem gond. Okostelefonnal, app-okkal már ez is megoldható. Új üzleti elgondolások bomlasztják a meglévő gazdasági szerkezetet, elég, ha a sharing economy eszünkbe jut.

A poszt-digitális korszakban a digitális technológia óriási, de csendes eleme lesz az életnek. Digitális bennszülöttként az embereknek az Internet és az online lét biztonságos és mindennapos lesz, csak az esetleges hiánya tűnik majd fel. A vállalatok Goodwin szerint erre az időszakra túlnövik majd a kormányzatokat és az előbbiek lesznek minden releváns adat birtoklói. Még inkább megfakul az éles hatás valós és virtuális között, az élet legtöbb aspektusa digitalizált lesz.

Goodwin plusz egy jótanácsa pedig, hogy a mindig aktív, mindig éber online térben merjünk másképp gondolkozni. Hiszen a digitalizáció nemcsak az eredményt változtatja meg, hanem az alapokat is.